Nagytestű
Dr. Berkényi Tamás IAMS Europe
A különböző kutyafajták testméretében, testfelépítésében jelentős különbségek vannak. Ezeket az eltéréseket az okozza, hogy az idők során az egyes fajtákat más és más célból tenyésztették ki. Ez eredményezte pl. az agár aerodinamikus vagy a rottweiler robosztus testfelépítése közötti különbséget, vagy a yorkshire terrier és az ír farkaskutya mérete közötti eltéréseket. Ez a hatalmas genetikai diverzitás azt is mutatja, hogy az egyes fajták tulajdonságai és igényei jelentős mértékben eltérnek, így mások a táplálkozási igényeik is. Az egyes fajták táplálékát mindig a fajta jellemzőinek figyelembevételével kell meghatározni.
Különösen oda kell figyelni a nagytestű fajták növendékeinek táplálására. Ezeknél a fajtáknál a tenyésztés gyakran a minél nagyobb felnőttkori testméret elérésére irányult. A nagy testméret és az ehhez szükséges rendkívül gyors növekedési ütem miatt azonban, sokkal nagyobb a kockázata a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának a növekedés rendkívül gyors és intenzív időszaka alatt.
Nem a genetikailag determinált, nagy növekedési sebesség káros a kutyára, hanem a minél nagyobb testméret elérésére irányuló, összetevőkben túladagolt etetési módok a veszélyesek.
Közismert, hogy a nagytestű fajtákban nagyobb arányban fordulnak elő az olyan csontrendszeri megbetegedések, mint a hipertrofiás oszteodisztrofia, az oszteokondrozis, a csípő ízületi diszplázia stb. Ezek a betegségek főleg akkor jelentkeznek a növendék kutyákban, ha a genetikailag meghatározott méretek elérése vagy meghaladása érdekében túletetik azokat. A nagytestű fajták növekedéssel összefüggő csontrendszeri betegségeinek csökkentésében ezért fontos szerepe van a helyes táplálásnak. A hipertrofiás oszteodisztrofia ( HOD), csont anyagcsereforgalmi betegség, a gyors növekedési fázis során (3-6 hónapos korban) jelentkezik. Étvágytalanság, láz, sántaság figyelhető meg, az ízületek melegek fájdalmasak, duzzadtak. Az elváltozás főleg a lábtő, a könyök és térd ízületeknél jelentkezik. A röntgenfelvételen a metafizis megvastagodása és szabálytalan periosztális új csont képződés látható.Oszteokondrózis (OC) során fájdalmasak, duzzadtak az ízületek, sántaság jelentkezik. A betegség multifaktoriális, kialakulásában fontos szerepe van a növekedés során a táplálásnak. Az ízületi porc károsodása a gyenge szubkondrális csontszövet következménye, mely nem képes megfelelően ellátni a porcot. Ennek eredményeképpen a fejlődésben lévő ízületi porc kondrocitáinak funkciója és metabolizmusa károsodik másodlagosan.Kutyák csípő ízületi diszpláziája (HD) kialakulása során a coxo-femorális ízületet rögzítő lágy szövetek erőssége és a súlygyarapodás következtében kialakuló erő közötti egyensúly felborul, melynek következtében inkongruencia alakul ki a combcsont feje és az acetabulum között. Az ízület deformálódik, az acetabulum sekély lesz, a combcsont feje ellaposodik, ennek eredményeképpen oszteoartritisz alakul ki, melynek később súlyos következményei lehetnek. Mindhárom betegség előfordulásában alapvető szerepe van a genetikai háttérnek. A betegségek kialakulásában azonban fontos szerepe van más tényezőknek is, mint pl. a táplálkozásnak. A nagytestű fajtáknál megfigyelt gyakoribb előfordulás, a táplálkozási tényezők fokozottabb jelentőségét jelzi ezeknél a fajtáknál. Az egyik leggyakoribb téves felfogás az, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható kutyatápok túl sok fehérjét tartalmaznak, mely túl gyors növekedést eredményez. Ezt a feltételezést a későbbi kutatások nem erősítették meg. Nem találtak összefüggést a fehérjetartalom és a kálcium anyagcsere ill. a csontfejlődés között. Ma már köztudott, hogy a nagy fehérjetartalom nem befolyásolja károsan a csontfejlődést.A fehérje túletetéssel kapcsolatos tévhit feltehetőleg a túlzott energia bevitellel kapcsolatos. A fehérjeszint emeléssel megnő a táp energia tartalma is. Az emelt energia bevitel pedig jelentősen megnöveli a csontfejlődési betegségek előfordulását. A kísérleti etetések során ad libitum etetett nagy testű kutyákban gyakrabban fordultak elő csontfejlődési rendellenességek, mint a csökkentett energia tartalmú adagokkal etetett csoportban. A fokozott energia bevitel vékonyabb szubkondrális csontszövetet eredményez, mely kevésbé tudja ellátni a fejlődő ízületi porcot, valamint a gyors súlygyarapodás fokozottan terheli a még gyenge, fejlődő ízületi porcot. A fokozott energia bevitel fokozza a növekedés ütemét, ezáltal a testtömeget. Ez megelőzhető a növekedés során az energia bevitel korlátozásával.
A táplálék kálcium tartalma jelentősen befolyásolja a csontrendszer fejlődését. A magas kálcium bevitel hatással van a homeosztázisra, befolyásolja a hormonális szabályozást. Ennek következtében hiperkalcémia, hipofoszfatémia alakul ki, a mellék pajzsmirigy működésének csökkenése, a pajzsmirigy C-sejt aktivitásának fokozódása jelentkezik. Az oszteoblast aktivitás fokozódik, az oszteoklast aktivitás csökken, megnő a csontok kálcium tartalma.
Ezek alapján megállapítható, hogy a kálcium túladagolás káros a nagytestű kutyák csontrendszerének fejlődésére.
A fenti folyamat hátterében a kutyák kálciumfelvételének bélbeli szabályozása áll. A magas kálcium tartalmú táplálék etetése esetén a kutya nem tudja csökkenteni a felesleges kálcium felszívódást, ilyenkor a kálcium jelentős passzív transzportja következik be.
Alacsony kálcium tartalmú táplálék etetése esetén azonban, fokozódik a kálcium felszívódás a bélből. Ilyenkor a bevitt kálcium akár 90 %-a is felszívódhat, tehát a kutya jobban tud védekezni a kálcium hiány , mint a kálcium túladagolás ellen.
A kutyák fejlődését befolyásolja a táplálékban a tápanyagok egymáshoz viszonyított aránya is. Az a táplék kedvezőbb a nagytestű fajták számára, mely alacsonyabb energia tartalmú, kálcium és foszfor tartalma csökkentett, fehérje tartalma - a kistestű kutyák táplálékához képest - mérsékelt, így biztosítja a nagytestű kutyák legoptimálisabb növekedését.
A kondroprotektív összetevők - mint a chondroitin szulfát, glükózamin- etetése segítheti az ízületek egészséges fejlődését.
A glükózamin a természetben előforduló amino-cukor, mely a glükózaminoglikánok diszacharid részének felépítésében vesz részt. Emberekben a glükózamin-szulfát 90 % -ban felszívódik és 26 %-ban hasznosul a szervezetben. Más kutatások igazolták, hogy a glükózamin pharmakokinetikája emberben és kutyában megegyezik
In vitro kísérletek azt igazolják, hogy a glükózamin stimulálja a collagén és proteoglikán termelést.
A chondroitin-szulfát egy olyan glükózaminoglikán, melynek a 4. vagy a 6. szénatomján szulfát csoport kötődik. A növekedésben lévő porcban a szulfátot a 4 szénatomon kötő chondroitin szulfát van túlsúlyban, de a kor előrehaladtával ennek termelődése csökken, és más glükózaminoglikánok termelődése fokozódik.
A chondroitin szulfát kétféleképpen biztosítja az ízület védelmét: gátolja a trombus képződést a hajszálerekben, valamint gátolja a metalloproteaz aktivitását.
A chondroitin szulfát és glükózamin adagolásakor kutyákban fokozódik a bioszintézis, és csökken a protelitikus degradáció.
Összefoglalva megállapítható, hogy a nagytestű kutyák növekedése során a táplálék helyes kiválasztásával a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának kockázata csökkenthető.
A csontos váz egészséges fejlődése érdekében a legkedvezőbb táplálék 26 %, állati eredetű fehérjét, 0,8 % kálciumot és 0,67% foszfort tartalmaz, valamint csökkentett az energia tartalma (14 % zsír). A csökkentett energiatartalom lassítja a növekedés ütemét, de biztosítja a genetikailag meghatározott testméret elérését, a csont fejlődési rendellenességek kialakulása nélkül. Az ásványi kiegészítés károsan befolyásolja a csontok fejlődését. Az utóbbi időben előtérbe került a kondroprotektív összetevők alkalmazása a klinikumban, melyekről kisérletesen kimutatták, hogy fiatal korban segíthetik az ízületek egészséges fejlődését, a további élet során pedig az ízületek működését.
Az IAMS mindenkor a legújabb kutatási eredményeinek felhasználásával készíti tápjait, az Eukanuba kutya ill. Eukanuba macska tápokat, továbbá az Eukanuba �?llatorvosi Diétás tápjait. Az IAMS nagytestű fajták ill. az idős kutyák részére gyártott tápjai egyrészt figyelemmel vannak az összetevők megfelelő arányára, másrészt tartalmazzák az említett kondroprotektív kiegészítőket is.
ZárszóA csípőízületi diszpláziáról szóló fejezet alapjául szolgáló anyagot dr. Sebestyén Zsolt, a könyökízületi diszplázia és patellaficam anyagát dr. Diószegi Zoltán írta, és valamennyit a tagság véglegesítette. Ennek során törekedtünk a magyaros írásmódra, csak az anatómiai neveket, műszavakat írtuk latinul.
A mellékletben bemutatott röntgenfelvételek a Szent István Egyetem �?llatorvos-tudományi Kar Sebészeti és Szemészeti Tanszékén készültek.
Különösen oda kell figyelni a nagytestű fajták növendékeinek táplálására. Ezeknél a fajtáknál a tenyésztés gyakran a minél nagyobb felnőttkori testméret elérésére irányult. A nagy testméret és az ehhez szükséges rendkívül gyors növekedési ütem miatt azonban, sokkal nagyobb a kockázata a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának a növekedés rendkívül gyors és intenzív időszaka alatt.
Nem a genetikailag determinált, nagy növekedési sebesség káros a kutyára, hanem a minél nagyobb testméret elérésére irányuló, összetevőkben túladagolt etetési módok a veszélyesek.
Közismert, hogy a nagytestű fajtákban nagyobb arányban fordulnak elő az olyan csontrendszeri megbetegedések, mint a hipertrofiás oszteodisztrofia, az oszteokondrozis, a csípő ízületi diszplázia stb. Ezek a betegségek főleg akkor jelentkeznek a növendék kutyákban, ha a genetikailag meghatározott méretek elérése vagy meghaladása érdekében túletetik azokat. A nagytestű fajták növekedéssel összefüggő csontrendszeri betegségeinek csökkentésében ezért fontos szerepe van a helyes táplálásnak. A hipertrofiás oszteodisztrofia ( HOD), csont anyagcsereforgalmi betegség, a gyors növekedési fázis során (3-6 hónapos korban) jelentkezik. Étvágytalanság, láz, sántaság figyelhető meg, az ízületek melegek fájdalmasak, duzzadtak. Az elváltozás főleg a lábtő, a könyök és térd ízületeknél jelentkezik. A röntgenfelvételen a metafizis megvastagodása és szabálytalan periosztális új csont képződés látható.Oszteokondrózis (OC) során fájdalmasak, duzzadtak az ízületek, sántaság jelentkezik. A betegség multifaktoriális, kialakulásában fontos szerepe van a növekedés során a táplálásnak. Az ízületi porc károsodása a gyenge szubkondrális csontszövet következménye, mely nem képes megfelelően ellátni a porcot. Ennek eredményeképpen a fejlődésben lévő ízületi porc kondrocitáinak funkciója és metabolizmusa károsodik másodlagosan.Kutyák csípő ízületi diszpláziája (HD) kialakulása során a coxo-femorális ízületet rögzítő lágy szövetek erőssége és a súlygyarapodás következtében kialakuló erő közötti egyensúly felborul, melynek következtében inkongruencia alakul ki a combcsont feje és az acetabulum között. Az ízület deformálódik, az acetabulum sekély lesz, a combcsont feje ellaposodik, ennek eredményeképpen oszteoartritisz alakul ki, melynek később súlyos következményei lehetnek. Mindhárom betegség előfordulásában alapvető szerepe van a genetikai háttérnek. A betegségek kialakulásában azonban fontos szerepe van más tényezőknek is, mint pl. a táplálkozásnak. A nagytestű fajtáknál megfigyelt gyakoribb előfordulás, a táplálkozási tényezők fokozottabb jelentőségét jelzi ezeknél a fajtáknál. Az egyik leggyakoribb téves felfogás az, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható kutyatápok túl sok fehérjét tartalmaznak, mely túl gyors növekedést eredményez. Ezt a feltételezést a későbbi kutatások nem erősítették meg. Nem találtak összefüggést a fehérjetartalom és a kálcium anyagcsere ill. a csontfejlődés között. Ma már köztudott, hogy a nagy fehérjetartalom nem befolyásolja károsan a csontfejlődést.A fehérje túletetéssel kapcsolatos tévhit feltehetőleg a túlzott energia bevitellel kapcsolatos. A fehérjeszint emeléssel megnő a táp energia tartalma is. Az emelt energia bevitel pedig jelentősen megnöveli a csontfejlődési betegségek előfordulását. A kísérleti etetések során ad libitum etetett nagy testű kutyákban gyakrabban fordultak elő csontfejlődési rendellenességek, mint a csökkentett energia tartalmú adagokkal etetett csoportban. A fokozott energia bevitel vékonyabb szubkondrális csontszövetet eredményez, mely kevésbé tudja ellátni a fejlődő ízületi porcot, valamint a gyors súlygyarapodás fokozottan terheli a még gyenge, fejlődő ízületi porcot. A fokozott energia bevitel fokozza a növekedés ütemét, ezáltal a testtömeget. Ez megelőzhető a növekedés során az energia bevitel korlátozásával.
A táplálék kálcium tartalma jelentősen befolyásolja a csontrendszer fejlődését. A magas kálcium bevitel hatással van a homeosztázisra, befolyásolja a hormonális szabályozást. Ennek következtében hiperkalcémia, hipofoszfatémia alakul ki, a mellék pajzsmirigy működésének csökkenése, a pajzsmirigy C-sejt aktivitásának fokozódása jelentkezik. Az oszteoblast aktivitás fokozódik, az oszteoklast aktivitás csökken, megnő a csontok kálcium tartalma.
Ezek alapján megállapítható, hogy a kálcium túladagolás káros a nagytestű kutyák csontrendszerének fejlődésére.
A fenti folyamat hátterében a kutyák kálciumfelvételének bélbeli szabályozása áll. A magas kálcium tartalmú táplálék etetése esetén a kutya nem tudja csökkenteni a felesleges kálcium felszívódást, ilyenkor a kálcium jelentős passzív transzportja következik be.
Alacsony kálcium tartalmú táplálék etetése esetén azonban, fokozódik a kálcium felszívódás a bélből. Ilyenkor a bevitt kálcium akár 90 %-a is felszívódhat, tehát a kutya jobban tud védekezni a kálcium hiány , mint a kálcium túladagolás ellen.
A kutyák fejlődését befolyásolja a táplálékban a tápanyagok egymáshoz viszonyított aránya is. Az a táplék kedvezőbb a nagytestű fajták számára, mely alacsonyabb energia tartalmú, kálcium és foszfor tartalma csökkentett, fehérje tartalma - a kistestű kutyák táplálékához képest - mérsékelt, így biztosítja a nagytestű kutyák legoptimálisabb növekedését.
A kondroprotektív összetevők - mint a chondroitin szulfát, glükózamin- etetése segítheti az ízületek egészséges fejlődését.
A glükózamin a természetben előforduló amino-cukor, mely a glükózaminoglikánok diszacharid részének felépítésében vesz részt. Emberekben a glükózamin-szulfát 90 % -ban felszívódik és 26 %-ban hasznosul a szervezetben. Más kutatások igazolták, hogy a glükózamin pharmakokinetikája emberben és kutyában megegyezik
In vitro kísérletek azt igazolják, hogy a glükózamin stimulálja a collagén és proteoglikán termelést.
A chondroitin-szulfát egy olyan glükózaminoglikán, melynek a 4. vagy a 6. szénatomján szulfát csoport kötődik. A növekedésben lévő porcban a szulfátot a 4 szénatomon kötő chondroitin szulfát van túlsúlyban, de a kor előrehaladtával ennek termelődése csökken, és más glükózaminoglikánok termelődése fokozódik.
A chondroitin szulfát kétféleképpen biztosítja az ízület védelmét: gátolja a trombus képződést a hajszálerekben, valamint gátolja a metalloproteaz aktivitását.
A chondroitin szulfát és glükózamin adagolásakor kutyákban fokozódik a bioszintézis, és csökken a protelitikus degradáció.
Összefoglalva megállapítható, hogy a nagytestű kutyák növekedése során a táplálék helyes kiválasztásával a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának kockázata csökkenthető.
A csontos váz egészséges fejlődése érdekében a legkedvezőbb táplálék 26 %, állati eredetű fehérjét, 0,8 % kálciumot és 0,67% foszfort tartalmaz, valamint csökkentett az energia tartalma (14 % zsír). A csökkentett energiatartalom lassítja a növekedés ütemét, de biztosítja a genetikailag meghatározott testméret elérését, a csont fejlődési rendellenességek kialakulása nélkül. Az ásványi kiegészítés károsan befolyásolja a csontok fejlődését. Az utóbbi időben előtérbe került a kondroprotektív összetevők alkalmazása a klinikumban, melyekről kisérletesen kimutatták, hogy fiatal korban segíthetik az ízületek egészséges fejlődését, a további élet során pedig az ízületek működését.
Az IAMS mindenkor a legújabb kutatási eredményeinek felhasználásával készíti tápjait, az Eukanuba kutya ill. Eukanuba macska tápokat, továbbá az Eukanuba �?llatorvosi Diétás tápjait. Az IAMS nagytestű fajták ill. az idős kutyák részére gyártott tápjai egyrészt figyelemmel vannak az összetevők megfelelő arányára, másrészt tartalmazzák az említett kondroprotektív kiegészítőket is.
ZárszóA csípőízületi diszpláziáról szóló fejezet alapjául szolgáló anyagot dr. Sebestyén Zsolt, a könyökízületi diszplázia és patellaficam anyagát dr. Diószegi Zoltán írta, és valamennyit a tagság véglegesítette. Ennek során törekedtünk a magyaros írásmódra, csak az anatómiai neveket, műszavakat írtuk latinul.
A mellékletben bemutatott röntgenfelvételek a Szent István Egyetem �?llatorvos-tudományi Kar Sebészeti és Szemészeti Tanszékén készültek.
A Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesületet a Fővárosi Bíróság 2002. március 7-én, 9861. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette.
Alapítók:
Elnök: dr Diószegi Zoltán
Alelnök:dr. Bánfi András
Titkár: dr. Laczkó László
Tagok: dr. Bucsy László, dr. Fenyves Béla, dr. Juhász Csaba, dr. Juhász Tamás, dr. Kendik Zsolt, dr. Lengyel Béla, dr. Lorászkó Gábor, dr. Makai Péter, dr. Michalik László, dr. Papp Antal, dr. Rengei Antal, dr. Sebestyén Zsolt, dr. Szalay János, dr. Zsoldos László.
