Dr. Kiss Gabriella kandidátus, Pfizer Kft. állategészségügy

BEVEZETÉS

Az elmúlt években a fájdalom csillapítása az állatgyógyászatban egyre inkább hangsúlyosabb kérdéssé válik. A társadalom egyre érzékenyebben reagál az állatoknak okozott fájdalomra, az állatvédelmi törvények pedig kimondják, hogy az állatoknak joguk van a fájdalmuk csillapítására. Mégis sok, a gyakorlatban dolgozó kolléga rutinszerűen nem alkalmaz a műtéti beavatkozást követően fájdalomcsillapítást. Sokszor hiányosak az ismeretek a fájdalomcsillapításról és a megfelelő készítményekről. Némelyek azt gondolják, hogy a beavatkozás, a betegség, vagy sérülés nem elég nagy ahhoz, hogy fájdalomcsillapító kezelést alkalmazzanak. Nyugtalanok a gyógyszerek mellékhatásai miatt, illetve hogy a fájdalom megszüntetése elfedheti a háttérben meghúzódó betegséget. Sokan tartanak attól, hogy műtét után a fájdalom megszüntetése miatt az állat fokozott aktivitásával kárt tesz magában.

A F�?JDALOM KEZELÉSÉNEK TERÜLETEI

Megelőző fájdalom kezelés
Könnyebb megelőzni a fájdalmat, mint megszüntetni, amikor már jelen van. Előnyei: kevesebb anaestheticum szükséges, csökkenti a poszt-operatív stressz kialakulásának lehetőségét és növeli a beteg komfortérzetét. A pre-operatív analgetikumot általában az anaestheticummal együtt adjuk.
Poszt-operatív fájdalom kezelés
A sebészeti beavatkozást követően a fájdalom csillapítása, megszüntetése szükségessé teszi a poszt-operatív analgetikum alkalmazását. A sebészeti beavatkozást követő fájdalom súlyossága döntően a beavatkozástól függ. Előnye: simább ébredés és a fájdalommentesség a gyógyulási folyamatokat is gyorsítja. Megkezdése az ébredés kezdeti szakaszában indokolt.
Akut fájdalom kezelés
�?ltalában traumákkal összefüggő, hirtelen kialakuló fájdalom esetén, ahol a fájdalom kiváltotta shock veszélyezteti az állat életét. A kezelést azonnal alkalmazzuk.
Krónikus fájdalom kezelés
Krónikusnak nevezzük a fájdalmat, ha már 4-6 hete fennáll, például olyan betegségek esetében mint a daganatok, vagy az osteoarthritis. Ilyen esetekben a beteg hosszantartó, esetleg élete végéig tartó analgetikus terápiát igényel. Az ehhez alkalmazandó gyógyszereknek a következő tulajdonsággal kell rendelkeznie: hatékonyság, biztonságosság, mellékhatásoktól való mentesség, könnyű adagolhatóság. Előnye, hogy az állat életminősége javul, nem kell szenvednie és mozgásképessége, aktivitása megtartott.
ANALGETIKUMOK

A fájdalomcsillapítókat a következő kategóriába osztjuk:

OPIOID ANALGETIKUMOK
A fájdalomcsillapítás területén az opiátok a legrégebben, mintegy 2000 éve alkalmazott készítmények. Az opioid analgetikumok a leghatékonyabb fájdalomcsillapító gyógyszerek az állatgyógyászatban. A mellékhatások miatt / légzési depresszió, hypotensio és bradycardia /a legtöbb állatnak súlyos fájdalom esetén, rövid ideig adjuk. Leggyakrabban alkalmazott, hazánkban is elérhető készítményei a Fentanyl, és a butorfanol ALFA-2 AGONIST�?K
Az alfa-2 agonisták / Xylasin, Medetomidin/ a központi idegrendszerben fejtik ki hatásukat és redukálják a norepinefrin felszabadulását. Jellemzőjük, hogy dózis függő bódulatot eredményeznek. Kedvezőbb eredményeket érünk el viscerális fájdalom esetében, mint szomatikusnál. A fájdalomcsillapítás 15-30 percig tart. Mellékhatás: artériás hipotenzió, ventrikuláruis arrhytmia, gyomor motilitás gátlása. A xylazin alkalmazásakor gyakran hányás figyelhető meg. Miután az alpha-2 agonisták analgetikus hatása rövid, alkalmazásuk esetén kiegészítő fájdalom csillapításról kell gondoskodni.

NEM-SZTEROID GYULLAD�?SCSÖKKENT�?K
A kisállat praxisban egyre növekvő tendenciát mutat a nem-szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása mind a heveny, mind a krónikus fájdalom kezelésére. A klasszikus nem-szteroid gyulladás gátló szerekkel kapcsolatosan számos mellékhatást ismerünk (gastroinestinalis vérzés, gyomorfekély, véralvadási zavarok, vesekárosodás). Az utóbbi években kifejlesztett modern nem-szteroid gyulladás gátlók elődeiknél már kevesebb mellékhatással rendelkeznek (carprofen, vedaprofen, ketoprofen, meloxicam). Alkalmazási területük a gyulladásgátlás, lázcsillapítás, valamint a heveny és idült fájdalom csillapítása. A nem-szteroid gyulladás gátlók hatásmechanizmusa eltérő, amely a ciklooxigenáz gátlásának a különbözőségén alapul. Ez az eltérés az alkalmazott terápiás dózis függvényében a mellékhatások kialakulásában is különbséget eredményez.

A krónikus fájdalom kezelése területén szerzett hazai tapasztalatok
A kutyák mozgásszervi elváltozásai közül az osteoarthrosisok nagyon gyakori megbetegedések és minden ötödik kutyában ez az oka a súlyos mozgásszervi zavarokkal járó idült fájdalomnak. Az idült mozgásszervi elváltozásokban beteg kutyák legalább 55 %-a marad kezeletlenül (nyugat-európai statisztikai adat), mert a tulajdonos nem veszi észre a fájdalom jeleit. A kedvetlenséget, a nehezebb mozgást a kutya előrehaladott korának, vagy nagyobb testtömegének tulajdonítja. Az állatorvosok véleménye alapján az utóbbi években az arthrosisok száma gyarapodik, hiszen a kedvelt fajták többsége hajlamos ezekre az elváltozásokra, a kutyák életkora hosszabbodik, a tulajdonosok pedig készek arra, hogy kedvenceikről idős korukban is gondoskodjanak és számukra a tartós kezelés költségét biztosítsák.

Hazai tapasztalatok a carprofen alkalmazásával
Mivel hazánkban még ilyen vizsgálat nem készült, célkitűzésünk az volt, hogy tapasztalatot szerezzünk a kutyák krónikus mozgásszervi betegségeinek folyamatos tüneti kezeléséről a carprofen alkalmazásával kapcsolatosan. A vizsgálatokba 2000 augusztusa és októbere között 110 állatorvosi rendelőt vontunk be, 62 rendelőt vidéken és 42 rendelőt Budapesten. A kollégákat arra kértük, hogy az általunk adott gyógyszerrel 4-5, idült mozgásszervi problémával terhelt kutyát minimum 1 hónapig folyamatosan kezeljenek, a beteget kontrollálják és az adatokat az általunk elkészített állatorvosi adatlapban dokumentálják. Ugyancsak adatlapot készítettünk a tulajdonosok számára is. A carprofen adagolására a használati utasításban szereplő 4 mg/ttkg-ot javasoltuk, amely a kollégák belátása szerint egy hét után a felére csökkenthető.
Eredmények
Vizsgálati anyagunkban 104 állatorvosi praxisból származó 427 mozgásszervi betegségben szenvedő kutya adatait dolgoztuk fel. A kutyák 46 %-a nagy testű fajta (német juhász, rottweiler, kuvasz, dobermann, labrador, új fundlandi, német dog) volt. A közepes testű kutyák között a magyar vizsla és collie, a kistestűek között a tacskó és spániel előfordulási aránya volt magasabb A kutyák 48 %-ának életkora 8 és 12 év közötti, a kanok aránya több mint kétszeres volt a szukákénak.
A mozgásszervi betegségek diagnózisa a kórelőzmény, a klinikai vizsgálat és röntgenvizsgálat alapján történik. Az adatlapokban az állatorvos kollégák a vizsgált 427 kutya esetében mindössze 25 %-uknál jegyezték fel a röntgen alkalmazását. A diagnózisokat az elváltozás lokalizációja alapján csoportosítottuk. A kezelt kutyák 87 %-ánál a betegség idült, míg 13 %-ánál heveny volt. A mozgásszervi betegségek 87 % - ánál a sántaság súlyos, vagy közepes volt. A leggyakoribb elváltozások a csípőizületre terjedtek, a csípőizület diszpláziaja és arthrosisa főleg az idősebb német juhászkutyáknál volt megfigyelhető. Az egyéb izületi elváltozások (térd, könyök, állkapocs) közül-elsősorban rottweiler fajtákban-jelentős volt a keresztező szalag szakadás miatt kialakult térdizületi arthrosis előfordulása A kezelés hatékonyságának elbírálása során mind az állatorvosok, mind a tulajdonosok véleménye a kitűnő és jelentősen javult volt (76 és 79 %). Változatlan maradt, illetve 1 hónap alatt sem javult a kezelt esetek 5 %-a. Legalább 1 hónapig vagy annál tovább 306 esetben folytatták a kollégák a kezelést ( 72 %) . A tünetek javulása mind az állatorvosok, mind a tulajdonosok véleménye alapján (85 és 84 %-ban) már az első héten elkezdődött, legtöbben 3-5 napon belüli javulást tapasztaltak (36 és 34 %). Nem elhanyagolható, hogy 19 %-ban a második, 2 %-ban a harmadik és 0.7 %-ban a negyedik héten kezdődött a javulás, amely alátámasztja a carprofen tartós és folyamatos gyulladás gátló hatását. Az állatorvosok a gyógyszerrel kapcsolatos mellékhatásként a 427 kezelt esetből 3 %-ban fokozott vagy csökkent étvágyat, 2 %-ban hányást és 1.6 %-ban hasmenést dokumentáltak. A hányás, hasmenés vagy az étvágy megváltozása átmeneti volt, a kezelést mindössze 2 kutya esetében kellett felfüggeszteni. Sem a carprofen adagolása előtt, sem a mellékhatások fellépésekor az adatlapok alapján kiegészítő laborvizsgálat nem történt. Mivel az eredmények 104 állatorvosi praxisból származnak, úgy tűnik, az idős kutyák laboratóriumi monitorozása még nem képezi részét a napi rutinnak. Ez egyben megnehezíti annak a megítélését, hogy a dokumentált mellékhatás tényleg az alkalmazott készítménynek tulajdoníthatóak-e.
A carprofen előnyei a krónikus gyulladás kezelésében:

Az orvostudomány elsődleges célja a fájdalom csillapítása és a szenvedés enyhítése. Az állatorvosok egyre nagyobb figyelmet kell, hogy fordítsanak betegük heveny, vagy krónikus fájdalmának csillapítására, ezt az állattartók nagyra értékelik és rendkívül hűségesek ahhoz az állatorvoshoz, aki rutinosan kezeli és orvosolja kedvencük fájdalmát. A klinikákon alkalmazott megfelelő fájdalom menedzsment a praxis bővítésének egyik fontos eszköze.