Csípőizület

KÉRDEZZ-FELELEK!

Válaszok a kutyatulajdonosok által, a csípőízületi diszpláziával (csd, dp.) kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdésekre.

Mi a diszplázia?
A diszplázia (dysplasia) görög eredetű szó, rendellenes fejlődést jelent. A kifejezés az orvosi szóhasználatban meglehetősen gyakori, a csípőízületen kívül más anatómiai képletekkel kapcsolatban is használjuk (pl. könyök dp.).
A csípőízület gömbízület, mely a tér minden irányába nagyfokú mozgathatóságot biztosít. A csípőízület esetében a dp. azt jelenti, hogy az ízületi felületek többé-kevésbé pontatlanul illeszkednek egymáshoz (a combcsontfej a medencecsont ízületi gödrébe), vagy az ízület laza. (1. ábra) Ennek következtében a terhelés során az ízületet alkotó képletekre (csont, porc, szalagok, ízületi tok, stb.) akár több, mint tízszeresére megnövekedett erők hatnak, s ezek az ízület fájdalmához, hosszabb távon elfajulásához vezetnek.
(2.ábra)
A csípőízületei diszpláziát, mint önálló betegséget először 1931-ben kutyán írták le.

Hogyan, mitől lesz a kutya diszpláziás?
A csd. nem szerzett, hanem örökletes jellegű betegség. A kölykök többnyire egészséges csípővel születnek, a nem kívánatos eltérések a fejlődés során genetikailag kódoltan, ill. másodlagosan, az ízfelszínek pontatlan illeszkedése következtében alakulnak ki. Az elváltozásokért több, nem domináns (recesszív) gén felelős. Ennek az a következménye, hogy akár a röntgenológiailag mentes szülők is örökíthetik a dp.- t kölykeikre. A dp.-s elváltozások többnyire kétoldaliak, de általában a két csípőízület nem egyforma mértékben érintett, és az esetek egy részében egyoldali is lehet. A felnevelés során a kutyát érő kedvezőtlen külső behatások (túltáplálás, nem megfelelő mennyiségű és arányú fehérje, ásványi anyag és vitamin felvétele, túlterhelés) negatív irányban befolyásolják a dp. kialakulását, ill. az elváltozások súlyosságát.

Hogy lehet észrevenni egy kutyán, ha diszpláziás?
Megbízható módszer nincs, vannak viszont jelek, amik gyanút kelthetnek. Ezek egyike sem csak a dp.-ra jellemző, ezért ezeket együttesen szakembernek kell értékelnie. Biztosat csak röntgenfelvétel alapján lehet mondani. A “gyanús tünetek” jelentkezhetnek már néhány hónapos korban is, de lehet, hogy csak öregkorban tűnnek fel. Mikor vetődhet fel a dp. lehetősége? Ha:

  1. a kutya nem szívesen, nehezen mozog, nehezen áll fel
  2. futáskor (ügetéskor) hátulsó lábát nem felváltva mozgatja, hanem együtt, a nyúlugráshoz hasonlóan
  3. nehezen megy lépcsőn felfelé
  4. a combcsont felső része (tompor) jobban kiáll
  5. előrehaladott esetekben a medence és combizmok elvékonyodtak, sorvadtak

Gyakran hibás hátulsó lábállások (talajon szűk, talajon tág, nyitott csánk) hívják fel a figyelmet, mert ezek a dp. következtében is kialakulhatnak.

Mit jelentenek a különböző diszplázia fokozatok?
Alapvetően csak dp. mentes és diszpláziás ízület van. Ha a kutyák nagyobb része mentes lenne, ez a beosztás elegendő is volna. Mivel ettől igen messze vagyunk a várható mozgászavar megítélése, és a tenyészthetőség szempontjainak kialakítása miatt célszerű az érintett ízületeket súlyosság szerint tovább osztályozni. Bonyolítja a tájékozódást, hogy nincs egységes bírálati, ill. besorolási rendszer. Az ismertebb rendszerek: amerikai (OFA), angol-ausztrál (BVA), FCI ajánlás, egységes európai rendszer. Mi az FCI által javasolt bírálati módszert és besorolást használjuk. Ennek alapján mentes, átmeneti, enyhe, közepes és súlyos fokozatokat lehet megállapítani szigorú besorolási szabályok alapján. Hogy egy adott fajtánál mely kategóriába tartozó ebek tenyészthetők, azt az adott egyesület, vagy fajtagazda határozza meg. Nagy általánosságban a mentes, majdnem mentes és enyhe eredményű kutyák tenyészthetőek, és ezeknél általában még idős korban sem kell a csd. okozta sántaságtól tartani. A közepes és súlyos csd.-s ebek nem tenyészthetőek, náluk sántaság kialakulásával is számolni lehet. Meg kell jegyezni, hogy a rtg. lelet súlyossága és a sántaság foka között nem mindig van egyenes arányosság. Előfordul, hogy egy közepes dp.-s kutya súlyos sántaságot mutat, míg egy súlyos dp.-s jól dolgozik. (1-5. képek)

Mi a Norberg szög?
A Norberg f. szög egy a rtg. felvételen megszerkesztett szög, mely nem mindegyik, de az általunk is használt FCI által ajánlott rendszerben bírálati szempontként szerepel. A combcsontfejek középpontját összekötő egyeneseknek az ízületi gödör elülső szélével bezárt szöge. Azt mutatja meg hogy a fej milyen mélyen helyezkedik el a medence ízületi gödrében. Hasznos segédeszköz a fej helyzetének megállapításában. Számszerűen fejezi ki azt, amit a bíráló szubjektíve többnyire meg tud ítélni, de a tévedés lehetőségét csökkenti. Sokan túlértékelik szerepét a bírálatban. Ez is csak egy szempont a sok másik között, önmagában félrevezető lehet.
(3. ábra)

Hogyan történik a szűrés?
A szűrés alapja a csípőízületről készített rtg. felvétel. Ehhez a kutyát altatni kell, mivel az értékelhető képhez megkívánt testhelyzetet (hanyatt fektetés, maximálisan nyújtott, befordított combcsontok, szimmetria) még teljesen elernyedt, altatott állaton sem könnyű biztosítani. Ha a felvétel nem megfelelő, akár az eb rossz beállítása, vagy bemozdulása, akár felvételi technikai problémák miatt, a rtg. nem bírálható, az egész procedúrát meg kell ismételni. (4. ábra)
Az USA-ban kifejlesztettek egy másik módszert (PennHip), ahol egy speciális berendezésben két rtg. felvételt készítenek. Az elsőnél a csípőízületeket összepréselik, a másodiknál jelentős, de még megengedhető erővel szétfeszítik. A két képen a combcsontfejek távolságainak meghatározásával és viszonyításával egy számszerű érték adható, amely kifejezi az ízület lazaságát. A módszer előnye, hogy állítólag már fiatal korban megbízható eredményű, ennek ellenére Európában még nem terjedt el.

Mikor, és hol szűressünk?
Mennél idősebb egy kutya, annál nagyobb biztonsággal lehet a csd. pontos fokát megállapítani. Féléves korban a “találat” biztonsága kb. 60%, 1 éves kor körül 80%, 2 évesen közel 100%. Ezért végleges, a törzskönyvbe is bejegyezhető igazolást fajtától és klubtól függően 12-24 hónapos kor után lehet csak kiadni. Ez nem jelenti azt, hogy korábban nem érdemes szűrni! Ha a fiatal kutya mozgásában, testtartásában bármilyen, csd-t is felvető gyanú támad, állatorvosi javaslatra a felvételt meg kell csinálni. Már néhány hónapos korban, ha a dp. pontos foka nem is, de az nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a kutya a későbbiekben a kedvezőbb, vagy a rosszabb kategóriákba fog-e tartozni. Ezzel a súlyos esetek már kiszűrhetők. Hasonló megfontolás alapján célszerű “előszűrést” végezni 6-8 hónapos korban a tenyésztésre, vagy kiképzésre vásárolt kutyáknál is. Kedvezőtlen eredmény esetén a vitás, vagy jogi kérdések még idejében tisztázhatók. (A csd. mint örökletes jellegű rejtett hiba szavatossági eset.). (6. kép)
Egy kutyát életében egyszer -előszűrés esetén kétszer- kell szűretni. Válasszunk olyan rendelőt, kórházat ahol nagy rutinnal, megfelelő technikai felkészültséggel rendelkeznek. Ezzel a felesleges ismétlés nagy valószínűséggel elkerülhető.
Az egyesületek, fajtaklubok általában maghatározzák, hogy mely bíráló bizottságok, vagy állatorvosok véleményét fogadják el. Ha a tulajdonosnak van lehetősége választani, célszerű több fős (ált. 3 szakember) bíráló bizottsághoz beküldeni a felvételt. Bár a kategóriák pontosan meghatározottak, a természetre nehéz sémákat ráhúzni, nagy a “biológiai változatosság”. Ebből kifolyólag sok a kategóriák közötti ún. “határeset”. Ezek eldöntése nagy gyakorlatot, speciális jártasságot igényel és több felkészült bíráló esetén a helyes eredmény valószínűsége kétségtelenül nagyobb.

Mire kell odafigyelni kölyök vásárlásakor?
Feltehetőleg azért vásárolunk kutyát, hogy hosszú távra egészséges “barátunk”, munkatársunk, esetleg tenyésztési ambíciónk alanya legyen, ezért célszerű “megbízható” helyről vásárolni. A megbízható nem feltétlenül, vagy nem csak a kiemelkedő kiállítási eredményt, vagy hangzatos kennelnevet jelenti. Nem árt utána érdeklődni a szülői vérvonalaknak, az esetleges előző almoknak, és amennyiben létezik ilyen, az adott fajtára jellemző terheltségek (az átlagosnál gyakrabban előforduló megbetegedések) szűrővizsgálatainak. Nagytestű kutyafajtáknál az egyik ilyen a csd. A szülőknek mindenképpen rendelkezniük kell megbízható eredetű, minimum enyhe eredményű dp. szűrési igazolással. Nem árt, ha a csd. eredmény a szülői vonalakon minél tovább követhető. Az előző almok egyedeinek dp. eredményei szerencsés esetben az interneten elérhetők.
Lehetőség szerint mindig kössünk írásbeli szerződést, melyben szerepeljen, hogy milyen célra vásároltuk a kutyát, ill. kiköthetünk számunkra fontos kritériumokat. Ezzel sok esetben elejét vehetjük a későbbi elhúzódó jogi vitáknak. Egy ily módon leinformálható, és garanciát adó tenyészetből származó kölyök nyilván drágább. Nem kellő körültekintésünkért adott esetben viszont később fizethetünk meg drágán: a hozzánk nőtt kutya elvesztésével, az éveken át tartó gyógyszerezéssel, az állatorvosi, és esetleges műtéti költségekkel.

Melyik fajták a leginkább érintettek?
A csd. jellemzően a nagy (25 kg fölötti) és óriás testű fajták betegsége. Régebben, bár nyilván előfordult a dp. a természetes szelekció, ill. a munkateljesítményre való tenyésztői törekvés megfelelő gátat szabott a betegség elterjedésének. A kedvtelésből való ebtartás, a “pedigré” tenyésztés, és a hozzáértés nélküli “szaporítás” a dp. gyors, robbanásszerű terjedéséhez vezetett, ahogy ez sok fajtánál a 60-as, 70-es évekre be is következett. Ezt támasztja alá az a tapasztalat is, hogy míg kb. 30 évvel ezelőtt a szánhúzó kutyákat és agarakat csd.-tól mentes fajtáknak tartották, manapság gyakran lehet találkozni közepes fokban dp.-s agarakkal és malamutokkal.
Elsők között a német juhászoknál kezdték el a szűrést, és az eredmények tenyésztésben való hasznosítását. Később a többi nagytestű fajtát is fokozatosan bevonták a szűrésbe. Pontos hazai statisztikánk nincs, a külföldi eredmények is országonként (populációnként) eltéréseket mutatnak, ezért sorrendet nem adunk meg, csak a különféle listák elején szereplő fajtákból válogattunk: bernáthegyi, masztiffok, német juhász, retrieverek, rottweiler, kuvasz, újfundlandi, cocker spaniel, óriás schnauzer, boxer, berni juhász.
Bár kétségtelen, hogy a nagytestű ebek a legérintettebbek, nem szabad elfelejtkeznünk a kisebbekről sem. Náluk a kis testtömeg miatti kisebb terhelés következtében a meglévő dp. tünetei kevésbé jelentkeznek, ezért e vonatkozásban ritkábban vizsgálják őket. Ahol viszont elkezdik a szűrést, ott többnyire meglepő adatok születnek. (126 magyarországi puli és pumi szűrési eredménye:17 mentes, 31 majdnem mentes, 60 enyhe, 14 közepes, 4 súlyos).
Ezek után nem meglepő, hogy az USA-ban 1974 óta egyre növekvő intenzitással folyik a nagytestű macskák (Maine Coon) csd. szűrése.(7. kép)
A csd. kutyán, macskán kívül más állatfajoknál és az embernél is előfordul.
Ezért szűrnek minden csecsemőt “csípőficamra”, és az időben alkalmazott kezelés a későbbi tüneteket többnyire meg is előzi. Ennek ellenére -vagy talán éppen ezért- a kultúrkörnyezetben élő emberi populációkban a csd. nagy mértékben terjed.

Mit lehet tenni, hogyan lehet védekezni a csd. terjedése ellen?
A védekezés alapja a szűrés. Azonban ez csak az alap, és erre fel vagyunk készülve. Az országban kellő számú rtg-el felszerelt rendelő működik, vannak a bírálatot nemzetközileg is összehasonlítható szinten végző állatorvosok. Ezt az alapot viszont nem használjuk ki kellőképpen. Elég ehhez egy számadatot megnézni: Magyarországon évente 70-90.000 kutyát törzskönyveznek, az évi regisztrált dp. szűrések száma nem éri el a 2000-t. Ez semmiféle kommentárt nem igényel.
Jó lenne megváltoztatni a csd. szűrés adatkezelésének “szemérmességét” is. El kell dönteni, hogy egyesek egyéni érdekei (ne derüljön ki, hogy a tenyészkutyám dp.-s), vagy a köz, ill. egy fajta érdekeit tartjuk-e fontosabbnak. Az, hogy csak a “jó” adatok publikusak gátat szab az egyes vérvonalak genetikai feltérképezésének, valamint az egyed várható örökítő képessége megítélésének.

Milyen lehetőségek vannak a diszpláziás kutyák gyógykezelésére?
A közepes és súlyos dp.-s, többnyire már sántaságot is mutató állatok kezelésére több lehetőség van. Ennek ellenére tudomásul kell venni, hogy a kutya teljes terhelhetősége többnyire nem állítható vissza, de ház körül, társállatként fájdalommentes élet biztosítható számára.
Enyhébb esetekben elegendő lehet a gyógyszeres kezelés (”porcvédő” gyógyszerek kúraszerű alkalmazása, szükség esetén fájdalomcsillapítók) és olyan kiegészítő beavatkozások, mint szükség estén a testsúly, és a terhelés (kimerítő játék, futtatás, munka) csökkentése.
Súlyosabb, esetleg már fiatal korban jelentkező tüneteknél szükség lehet műtéti beavatkozásra is. A gyakrabban végzett eljárások a következők:
-a fésűizom átmetszése: kétséges eredményű, többnyire legfeljebb átmeneti eredményt hozó beavatkozás.
-a combcsontfej eltávolítása, álízület kialakítása: általában kielégítő eredményű műtét, többnyire végső esetben, akkor végezzük, ha más megoldás nem vehető igénybe.
-a medencecsont darabolásával az ízületi gödör ráfordítása a fejre: fiatal állatnál, ha még csontfelrakódások, kimaródások nincsenek többnyire jó eredménnyel alkalmazható.
-teljes csípőprotézis: a humán műtétekhez hasonlóan műanyag-fém kombinációjú új ízület kialakítása már az állatorvosi gyakorlatban is elérhető. A műtét utáni legnagyobb fokú mozgathatóságot ez biztosítja. Ára az említett műtétek közül a legmagasabb.
Az adott kezelés, műtét megválasztása mindig ortopédiában, ill. az adott műtéti technikában jártas állatorvos feladata. A szakmai irányelveken kívül mérlegelni kell a kutyatulajdonos szempontjait is (tartási körülmények, anyagi áldozatvállalás mértéke, a kutya hasznosítási módja, stb.)

7. kép. Súlyos dp.-s foxterrier rtg. képe

  1. ábra. A csípőízület vázlatos rajza

3. ábra. A Norberg f. szög meghatározása

.

6. kép. 4 hónapos n.j. súlyos dp.

3.kép. Enyhe dp.

5. kép. Súlyos csd.

4.kép. Közepes fiatal német juhász


4. ábra. Szabályos rögzítés dp. felvételhez


1. kép. Mentes német juhász

2. kép 10 éves mentes német juhász

  1. ábra A terhelés eloszlása mentes és dp.-s ízület esetén

A Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület 2001 óta végzi a kutyák csípőízületi és könyök röntgenfelvételeinek bírálatát. Az egyesület egyik kiemelt célja, hogy magas szintű, egységes szemléletű bírálattal segítse az öröklött mozgásszervi betegségek elleni küzdelmet, valamint hogy naprakész szakmai információkkal és iránymutatással megkönnyítse a fajtaklubok tenyésztői munkáját.
A jelenleg 22 főből álló, ortopédiával magas szinten foglalkozó tagok 3 -as csoportokban, havi rendszerességgel bírálják a beérkező rtg. felvételeket. Ezeket az ország bármely állatorvosa beküldheti, feltéve hogy képes a megfelelő minőségű, bírálható felvétel elkészítésére és az adminisztrációs követelmények betartására. A rtg.-el együtt kell eljuttatni az állat törzskönyvének fénymásolatát, a kitöltött kísérőiratot, valamint a bírálati díj befizetésének igazolását.
Az eredményről a bizottság tagjai aláírásukkal és az egyesület szárazbélyegzőjével hitelesített kétnyelvű hologramos tanúsítványt állítanak ki, melyet a tulajdonosnak küldenek meg. (5. ábra)
Reméljük, hogy a jövőben mind több tenyésztői szervezet látja be, hogy magas szintű szakmai összefogás nélkül a magyarországi kutyatenyésztés jelenlegi kátyújából nem lehet kikecmeregni. A szakterületünkhöz tartozó problémák megoldásához tud a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület reményeink szerint hatékony segítséget nyújtani.

   

Fő támogatónk